Elhatároztam magam ,hogy végig csinálom. Nem mások miatt. Magamért teszem. Hogy mit? Azt amíg végig nem csinálom , nem írom le. Nem akarok megint csalódni magamban. Nem akarom ,hogy azt mondhassák okkal ,hogy na megmondtam, hogy úgysem lesz belőle semmi. Azt akarom ,hogy azt mondhassam : EEEEz igen! Képes voltam rá! Sajnos türelmetlen vagyok. Sajnos nagyon kevés dolog mellett tartok ki , és nagyon gyorsan elhatárolódok a céljaimtól. Bízom abban ,hogy elég erős vagyok és most már le tudom győzni a démonjaimat és végig csinálom. Erre majd visszatérek ,ha megvalósult.
A mai napom nem volt se érdekes, se túl unalmas. Nem érdemelné meg azt sem ,hogy írjanak róla ,de mivel ez részben egy én-blog.. így írok... Mostanában rákaptam a blogolásra , gondolom ennek egyik oka az alvás kerülése. Aminek örülök , mert több időm marad rengeteg dologra, persze a netezés ideje is növekszik ,de annak van más oka is.. Szóval ma egyik kedvenc időtöltésemmel üthettem el a délelőttöt, ez pedig a fodrászkodás. :] Egy törzsvendégemnek.. azaz keresztanyumnak újítottam a haján.:Đ Aztán hazaérve szomorúan láttam ,hogy mama sírdogál. Okát nem mondhatom el ,de sajnos elég nehezen lehetett megvígasztalni. :\
*kiléptem az előbb , nem mentette el szóval ezt a részt újra kéne írni. *
Szóval nincs még vége a napomnak, de a többi privát dolog.. :]
Hamarosan Találkozunk.:]
