3. napja hallgatom ezt a dalt. A kedvem ha egyedül vagyok egyre rosszabb. Vannak emberek akik felvidítanak ha velük vagyok. De itthon minden megváltozik. Itthon rá kell jönnöm újra és újra milyen tehetetlen szerencsétlen alak vagyok. És hogy már megint elrontottam egy rakás dolgot. Tudom nagyon sok mindenről ,hogy rosszul csinálom. De mi értelme van változtatni rajta. Eddig mindig bebuktam. Na igen .. nem vagyok egy kitartó személyiség. De ha belegondolok nem látom per pillanat értelmét. 

Martin ma azt írta ,hogy rájött ,nem is ismer igazán. - ezt a blogom elolvasása után mondta- Nem ismer igazán engem senki. Mindent magamban tartok. És a látszat az ,hogy mindenkivel közvetlen vagyok. Hát persze általános dolgokban hogy a fenébe ne. De a gondolataimat, érzéseimet soha senkivel nem osztottam meg.

Talán félek. Talán nem merek változtatni. Talán túl sok emberben csalódtam.