Újra itthon vagyok. Elkezdődött a tanév és már azt várom ,hogy nyár legyen. Miért is? Talán mert ez volt életem eddigi legjobb nyara. Az utolsó 10 napomat kint töltöttem Attilánál. Gyorsan eltelt ez a pár nap, várom ,hogy újra találkozzunk. Voltunk a tengernél. Vicces volt. Mert mindent láttam ,csak a vizet nem:D De láttam sok mókust. "Squirrel" kiabáltam gyerekhangon mint aki épp megbolondult. Jól van tudom.. ez vagyok én.:D Élveztem.. De leginkább akkor éreztem jól magam.. amikor Vele lehettem. És kint járva.. megerősödött bennem ,hogy tényleg kint akarok élni. Nem nem lesz egyszerű .Elhatározás és kitartás kérdése. Úgy gondolom .. lesz elég erőm hozzá és vannak céljaim. Ja és igen.. hihetetlen mód vártam a repülőzést. Hatalmas csalódás volt. Az indulás és a landolás még talán "izgibb" volt.. de az a 2 -2és fél óra.. halálunalom.Mintha végig egyhelyben várnád ,hogy mikor indul a busz. Odafele a sötétségtől nem láttam semmit. Visszafele a felhőktől. Ja és igen.. odafele és a visszaúton is sikerült gazdag angolok mellé ülnöm.. akik tömték magukat a finom kajákkal. Nekem már a gyomrom majd szét szakadt, de semmi gond. Csodálatos élmény volt. De nem is ez volt a legrosszabb. A búcsúzás. Amikor nem akarom elengedni de muszáj. Próbáltam tartani magam.. erős vagyok.. nem lesz gond.. de nem voltam az. Tényleg nem kívánom senkinek ezt az érzést. Amikor tudod ,hogy most megint nem fogod látni hónapokig. Fujj de gyűlölöm. De ki kell bírni.. és várni a következő csodálatos alkalmat.. amikor újra együtt.:)
